2018.01.23
Elfogadta január 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Hoffmann Rózsa FIDESZ-es képviselő jelentéstervezetét a regionális és kisebbségi nyelvek védelmezésére illetve támogatására vonatkozóan.
A tervezet vitáján felszólalt Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő is. Elmondta, a demokrácia egyik alapelve, hogy egy adott ország úgy tudja bevonni a kisebbségeket a többségi társadalomba, hogy közben ezek meg tudják őrizni identitásukat, és erre az Európa Tanács egyik legfőbb eszköze a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája. Gratulált Hoffmann Rózsának az átfogó jelentéshez. A továbbiakban pedig kitért arra, hogy, amint az a jelentésben is szerepel, vannak olyan tagállamok, amelyek még csak nem is ratifikálták a chartát, viszont mások, akik elfogadták a benne foglaltakat korlátozó előírásokként értelmezik, ez pedig szöges ellentétben áll az egyezmény szellemiségével. Gyakran például az igazságszolgáltatás különböző eljárásaiban, de akár közigazgatási eszközökkel is hozzájárulnak a kisebbségi nyelvek használatának korlátozásához. A képviselő meglátása szerint az Európa Tanácsnak el kell érnie, hogy a tagállamok pozitívabban álljanak a kisebbségi nyelvhasználathoz
Kiemelte, hogy hatékonyabbá kell tenni a megfigyelő, monitoring folyamatot az ET részéről, hiszen nagyon sok esetben elkészülnek a charta alkalmazásával kapcsolatos országjelentések, viszont hosszú időbe telik ezek kielemzése és értékelése, illetve a visszajelzések bevezetése az Európa Tanács rendszereibe.
Korodi felszólalásában beszélt nyelvhasználati küszöbről is. Jelentéstervezetében Hoffman Rózsa javasolja, hogy a tagállamok a különböző földrajzi régiókra, városokra, falvakra vonatkozó nyelvhasználati küszöböt a kisebbségekkel konzultálva, közösen határozzák meg. Korodi hangsúlyozta, fontos, hogy ez a küszöb rugalmas legyen, és mindig figyelembe vegye az adott helyi sajátosságokat. Romániára vonatkozóan például az Európa Tanács már 2012-ben javasolta a nyelvhasználati küszöb csökkentését, de ezt még most sem ültették gyakorlatba.
A jelentéstervezetben szereplő, a tagállamok többségi nyelvének differenciált oktatását érintő ajánlásokra vonatkozóan Korodi elmondta, nagyon fontosnak tartja, hogy az adott országban élő kisebbségek megtanulják a többségi nemzet nyelvét, viszont ehhez a tagállamoknak meg kell teremteniük a megfelelő eszközöket, ki kell dolgozniuk a megfelelő metodológiát a többségi nyelv idegen nyelvként való oktatására. Továbbá mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük az olyan helyzeteket, mint amilyen tavaly ősszel Ukrajnában alakult ki.
Korodi Attila megfogalmazott egy kiegészítő javaslatot is a jelentéshez, amelyet a Közgyűlés elfogadott. Ez szerint ajánlják a tagállamok parlamentjeinek olyan munkacsoportok létrehozását, amelyek a regionális és kisebbségi nyelvek erősebb védelmét elősegítő gyakorlati példákat tanulmányozzák.
Végezetül az RMDSZ-es képviselő leszögezte, a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának tényleges alkalmazásában úgy a tagállamoknak, mint az Európai Uniónak aktív szerepet kell vállalnia.
Korodi Attilát követően Németh Zsolt, FIDESZ-es képviselő, a magyar delegáció vezetője mondta el a jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeit. Az ő véleménye is az, hogy az Európai Uniónak komoly felelőssége és szerepe van a kisebbségi nyelvek védelmében. Beszélt a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elfogadásának fontosságáról, illetve hangsúlyozta azt is, hogy mindemellett kisebbségi nyelvhasználatra az egyik legfőbb garancia az autonóm rendszerek kiépítésében rejlik.
<< Vissza
