2016.02.11
„Az elmúlt időszakban nagyon sok iskolába ellátogattunk, sok pedagógussal, iskolaigazgatóval beszélgettünk, így sikerült képet alkotnunk a mai csíki oktatásügyi valóságról, és körvonalaznunk, mire van szükség térségünkben a helyzet javulásához.” – fogalmazott Korodi Attila parlamenti képviselő február 11-én Csíkszeredában.
A parlamenti képviselő Tánczos Barna szenátorral közösen tavaly augusztusban indult konzultációs körútra csíkvidéki oktatási intézményekben. Tapasztalataikat Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke társaságában, sajtótájékoztató keretében összegezték.
„A problémák településről településre változnak – magyarázta Tánczos Barna – viszont mindenhol azt tapasztaltuk, hogy az iskolák adminisztrációját illetően a jelenlegi átfedéses rendszer problémás, sokszor már az illetékesek sem tudják, mi az önkormányzat és mi az igazgató felelőssége.”
A két elöljáró a legsürgetőbb teendőként tehát az oktatási intézmények adminisztrációjának egyértelműsítését értékeli, hiszen ettől függ az oktatás minősége is. Meglátásuk szerint a jelenlegi oktatási törvényt tehát ebből a szempontból módosítani kell, és a tanintézmények adminisztrációját át kell adni teljes mértékben az önkormányzatoknak, illetve az olyan térségi szaklíceumok esetén, mint a csíkszentmártoni vagy a dánfalvi, a megyei önkormányzatnak. Ez azt jelentené, hogy minden nem nevelési, oktatási tevékenységgel kapcsolatos teendő – például fűtés, takarítás, beszerzés – az önkormányzat, nem pedig az iskola feladata lenne.
Úgy Korodi, mint Tánczos kihangsúlyozta, hogy bár ez a megoldás Csík térség esetében jó, életképes és szükségszerű, kisebbségügyi szempontból nem lenne szerencsés országos szinten mindenhol így cselekedni, mert szórvány vidéken a magyar házként működő iskolákat, tanintézményeket egy ilyen intézkedés valószínűleg megölné. Az egyes térségek szükségleteire szabott megoldásokban kell gondolkodni, és a törvényt is ilyen értelemben kell módosítani.
A kerettantervvel, a curricula lazításával kapcsolatosan kifejtették, a jelenlegi tanügyi törvény ebből a szempontból nagyon jó, viszont nagyon lassan vagy egyáltalán nem alkalmazzák, tehát ezen a téren kell erősíteni. A fejkvóta rendszer tekintetében egyetértettek abban, hogy ezt Romániában nem kellene ezt erőltetni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem vált be, nem lehet számok alapján dönteni sajátos, egyéni helyzetekről.
Szó esett a sport- és testnevelés oktatásáról is. Az RMDSZ-es honatyáknak az a véleménye, hogy az egészséges nevelés- tanítás arány rossz irányba csúszott el. A sport- és a testnevelés oktatásában mentalitásváltásra van tehát szükség. A gyerekek nem jegyet kellene, hogy kapjanak, hanem a képességeiket és az állóképességüket minősítő értékelést, és maga az oktatás ezeknek a fejlesztését kellene, hogy megcélozza. Fontos lenne testnevelés, mint érettségi tantárgy visszavezetése. Ha valaki kiemelkedően tud abból teljesíteni, azt ugyanannyira meg kell becsülni, mintha azt a kimagasló teljesítményt bármelyik más tantárgyból érte volna el – szögezték le.
Burus Siklódi Botond, RMPSZ elnök kifejtette: hiába vannak jó cikkelyei a tanügyi kerettörvénynek, ha azokat nem alkalmazzák. El kell érni a törvény betartását, hogy az iskolai autonómiákat ne csak formailag hangoztassuk, továbbá olyan kerettervet kell kidolgozni, amely az esélyegyenlőség elvén alapszik.
Az elnök szerint úgy a csíki, mint a teljes romániai magyar közösség egyik legnagyobb hiányossága, hogy nincsenek a megfelelő intézményekben – pl. Neveléstudományi intézet, Országos értékelő- és vizsgabizottság – magyar anyanyelvű szakembereink, akik tudnának az olyan dolgokban segíteni, mint a keretterv értelmezése.
„A problémák településről településre változnak – magyarázta Tánczos Barna – viszont mindenhol azt tapasztaltuk, hogy az iskolák adminisztrációját illetően a jelenlegi átfedéses rendszer problémás, sokszor már az illetékesek sem tudják, mi az önkormányzat és mi az igazgató felelőssége.”
A két elöljáró a legsürgetőbb teendőként tehát az oktatási intézmények adminisztrációjának egyértelműsítését értékeli, hiszen ettől függ az oktatás minősége is. Meglátásuk szerint a jelenlegi oktatási törvényt tehát ebből a szempontból módosítani kell, és a tanintézmények adminisztrációját át kell adni teljes mértékben az önkormányzatoknak, illetve az olyan térségi szaklíceumok esetén, mint a csíkszentmártoni vagy a dánfalvi, a megyei önkormányzatnak. Ez azt jelentené, hogy minden nem nevelési, oktatási tevékenységgel kapcsolatos teendő – például fűtés, takarítás, beszerzés – az önkormányzat, nem pedig az iskola feladata lenne.
Úgy Korodi, mint Tánczos kihangsúlyozta, hogy bár ez a megoldás Csík térség esetében jó, életképes és szükségszerű, kisebbségügyi szempontból nem lenne szerencsés országos szinten mindenhol így cselekedni, mert szórvány vidéken a magyar házként működő iskolákat, tanintézményeket egy ilyen intézkedés valószínűleg megölné. Az egyes térségek szükségleteire szabott megoldásokban kell gondolkodni, és a törvényt is ilyen értelemben kell módosítani.
A kerettantervvel, a curricula lazításával kapcsolatosan kifejtették, a jelenlegi tanügyi törvény ebből a szempontból nagyon jó, viszont nagyon lassan vagy egyáltalán nem alkalmazzák, tehát ezen a téren kell erősíteni. A fejkvóta rendszer tekintetében egyetértettek abban, hogy ezt Romániában nem kellene ezt erőltetni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem vált be, nem lehet számok alapján dönteni sajátos, egyéni helyzetekről.
Szó esett a sport- és testnevelés oktatásáról is. Az RMDSZ-es honatyáknak az a véleménye, hogy az egészséges nevelés- tanítás arány rossz irányba csúszott el. A sport- és a testnevelés oktatásában mentalitásváltásra van tehát szükség. A gyerekek nem jegyet kellene, hogy kapjanak, hanem a képességeiket és az állóképességüket minősítő értékelést, és maga az oktatás ezeknek a fejlesztését kellene, hogy megcélozza. Fontos lenne testnevelés, mint érettségi tantárgy visszavezetése. Ha valaki kiemelkedően tud abból teljesíteni, azt ugyanannyira meg kell becsülni, mintha azt a kimagasló teljesítményt bármelyik más tantárgyból érte volna el – szögezték le.
Burus Siklódi Botond, RMPSZ elnök kifejtette: hiába vannak jó cikkelyei a tanügyi kerettörvénynek, ha azokat nem alkalmazzák. El kell érni a törvény betartását, hogy az iskolai autonómiákat ne csak formailag hangoztassuk, továbbá olyan kerettervet kell kidolgozni, amely az esélyegyenlőség elvén alapszik.
Az elnök szerint úgy a csíki, mint a teljes romániai magyar közösség egyik legnagyobb hiányossága, hogy nincsenek a megfelelő intézményekben – pl. Neveléstudományi intézet, Országos értékelő- és vizsgabizottság – magyar anyanyelvű szakembereink, akik tudnának az olyan dolgokban segíteni, mint a keretterv értelmezése.
<< Vissza
