Új dimenzióba lépett az RMDSZ parlamenti csoportjának és a Szövetség Országos Önkormányzati Tanácsának együttműködése

A találkozó szeptember 19-i, kedd esti részében a Románia területfejlesztési stratégiájára vonatkozó törvénytervezet elutasítását javasolta Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács, illetve a Hargita Megye Tanács elnöke. Szerinte egy ilyen stratégia kidolgozása a kormány feladata, így elég lenne egy kormányhatározat, másrészt egy stratégiát sosem szabad véglegesnek tekinteni, az egy cselekvési dokumentum, a törvényerőre emelése pedig akadályozhatja a helyi és központi fejlesztési programok célszerű lebonyolítását. Ráadásul a stratégiának nincs makrogazdasági hatása, és felületesen tárgyalja a vidékfejlesztést, a központszerepet betöltő városok fejlesztésére koncentrál, sorolta kifogásait Borboly Csaba. Az OÖT-elnök a közigazgatási törvénykönyv tervezetéhez fűzött módosító javaslatait is ismertette, amelyek a helyi autonómia nagyobb fokú érvényesülését célozzák. Emellett ismét felvetette korábbi javaslatát, hogy az RMDSZ terjessze be törvényjavaslatban Székelyföld napjának hivatalossá tételét, Dobrudzsa napjának mintájára, erre tavaly novemberben a Székelyföldi Önkormányzati Tanács tagjai már rábólintottak. Előzőleg Borboly Csaba konzultált A székelység története című kötet szerkesztőivel, javaslatuk alapján esett a választás október 16-ára, az 1848-as agyagfalvi székely nagygyűlés napjára.

A jelenlévőknek Barabás Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöki kabinetjének vezetője négy online felületet mutatott be, amelyet a megyei tanácsnál dolgoztak ki, céljuk a jobb átláthatóság, valamint az állampolgárok bevonása a jogszabályalkotásba. A kabinetigazgató az OÖT új honlapján kívül három másik, már egy ideje bevezetett rendszert ismertetett: a közbeszerzési információs platformot, a beruházásokkal kapcsolatos információs platformot, valamint egy online önkormányzati feladatkövető rendszert. Az önkormányzati vezetők nagy érdeklődést mutattak e platformok iránt.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az ülést követően elmondta: „fontos, hogy sikerült egy együttműködési módszert kidolgozni az Országos Önkormányzati Tanács és az RMDSZ parlamenti frakciói között, amely már idén, az első parlamenti ülésszakban jól működött. Olyan kihívások várnak az önkormányzatokra, parlamenti frakciókra, amelyek esetében az együtt gondolkodás, a véleménycsere nagyon fontos. Önkormányzati, közigazgatási szempontból is olyan törvénytervezetek következnek, mint Románia stratégiai területfejlesztési tervezete, a közigazgatási kódex, a helyi közpénzügyek kódexe. Ezek pénzügyi és szervezési szempontból is több évre meghatározhatják az önkormányzatok útját, működési kereteit. Ők azok, akik ezekkel a problémákkal elsősorban szembesülnek. Az említett törvénytervezetekről és egyéb, a közösségünk számára fontos kezdeményezésekről a parlamenti frakciók az önkormányzatok tapasztalatát mindenképpen figyelembe fogják venni, javaslataik mérvadóak lesznek akkor, amikor a parlamenti frakciók módosító indítványokat vagy akár álláspontokat fogalmaznak meg.  Az önkormányzatok szerepét kell tudni megerősíteni, mivel ez az a közigazgatási szint, ahol az állampolgár alapvető problémájával foglalkoznak, és azt igyekeznek megoldani” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke rámutatott: felmérést végeznek a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése terén. Feltérképezik, melyek azok a települések, ahol rendezték a többnyelvű helységnévtáblák és utcanévtáblák ügyét, de azokra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahol ez nem történt meg, illetve ahol mindmáig gondokba ütköznek az intézmények, iskolák, közigazgatási egységek feliratozásai. Azt tapasztalni ugyanis, hogy számtalan településen nincs kiírva magyarul az, aminek lehetőségét előírja a törvény, de csorbul a nyelvtörvény a közintézmények anyanyelven történő írásbeli és szóbeli kommunikációban is. „Csakis úgy tudunk hatékonyan lépni ebben a kérdésben, ha rendelkezünk kellő és konkrét információkkal. Ezekre hivatkozva tudjuk megtenni a szükséges jogi lépéseket, olyan konkrét javaslatokat kidolgozni, amelyekre alapozva az RMDSZ parlamenti csoportja törvénymódosító indítványokat fogalmazhat meg” – mondta az önkormányzati szakpolitikus. Hozzátette: a kölcsönös tisztelet jegyében, a párbeszédre alapozva lehet csak megértetni a többséggel, hogy a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetése nem fosztja meg őket semmitől. Horváth Anna az EU-s pályázatokat késleltető túlzott bürokráciára is felhívta a figyelmet, és azt kérte a Szövetség parlamenti képviselőitől és szenátoraitól, legyenek partnerek a probléma megoldásában, a bürokráciacsökkentésre vonatkozó jogszabály-módosításokat dolgozzanak ki és támogassanak. Kiemelte a parlamenti prioritásként már megfogalmazott, bölcsődék támogatásának kérdését, amelyről úgy vélekedik: „a magyar kormány által is támogatott erdélyi magyar bölcsődék és óvodai  programok fejkvóta alapú támogatását kell sürgetni törvények által is."

„Köszönöm a szenátoroknak és a parlamenti képviselőknek, valamint az önkormányzati vezetőknek a számos értékes javaslatot, illetve azt a sok munkát, amelyet ezek kidolgozásával végeztek, továbbá Kelemen Hunor szövetségi elnök meghívását és Horváth Anna  ügyvezető alelnök munkáját. Ugyanígy Tánczos Barna szenátornak és Korodi Attila képviselőházi frakcióvezetőnek is az aktív jelenlétet, akárcsak Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőnek a területfejlesztési stratégiához, Szabó Ödön képviselőnek pedig az oktatási törvényhez fűzött javaslatait” – emelte ki az ülést követő nyilatkozatában Borboly Csaba.