2016.08.31
A települések új közigazgatási besorolásáról beszélni kell, viszont a kormány által előkészített törvénytervezet nem felel meg a mai erdélyi valóságnak – fogalmazott Korodi Attila parlamenti képviselő augusztus 31-én Csíkszeredában.
Az elöljáró szerint ebben a formában a dokumentumot nem is szabadott volna közvitára bocsájtani. A mellékletében szereplő számok alapjául szolgáló népességi adatok nem naprakészek. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai 2015-ig érvényesek, viszont a törvénytervezet alapjául szolgáló egyetemi tanulmány csak 2013-as. A tervezet illetve mellékleteinek szövege között több ellentmondást lehet találni – magyarázta.
Korodi részletesen kitért Hargita megyére. Elsőként a vidékfejlesztési pólusokról beszélt. Elmondta, a vidékfejlesztési pólus besorolás elnyerése azért lesz majd fontos a községeknek és a körülöttük levő kistérségnek, mert a törvénytervezet szerint támogatást kapnak majd a központi költségvetésből infrastruktúrájuk fejlesztésére, kulturális-társadalmi életük fellendítésére. Ezek legkevesebb 2000 lakosú települések lehetnek, amelyek 25 kilométeres körzetében lehetőleg nincsenek városok, ezért az adott térség egészségügyi, oktatási, kulturális és kereskedelmi központjainak számítanak. Megyénkben négy község töltene be vidékfejlesztési pólus, azaz „szuperközség” szerepet: Parajd, Korond, Zetelaka és Gyergyóholló. Parajd és Korond például nagyon közel esik egymáshoz, illetve Parajd jelentéktelen távolságra található Szovátától, amelyik bár megyehatáron kívül esik, kétségkívül központi szerepet játszik az illető kisrégióban. A gyakorlatban szükségtelen új, mesterséges központot kialakítani – pontosított. Kitért Zetelakára is, ami valóban alkalmas erre, viszont ha a törvény szövegét értelmezzük, ellentmond az abban foglaltaknak, mert mindössze 12 km-re található Székelyudvarhelytől. Hasonló a helyzet Gyergyóhollóval is. A községnek mindössze 1482 lakosa van, nem éri el még az 1500 fős községi szintet sem, nemhogy az előírt 2000 főt, pedig annak a térségnek valóban szüksége lenne egy vidékfejlesztési központra.
A parlamenti képviselő kiemelte, ezekre az ellentmondásokra senki nem tud még választ adni. Ahogyan arra sem, miért maradtak ki Hargita megye esetében olyan fontos kisrégiók, mint Székelykeresztúr környéke vagy a Gyimesek. Gyimesközéplok 36 km-re található Csíkszeredától, és Gyimesfelsőlokkal együtt 9095 lakója van, kormány szerint mégsem tölthetne be vidékfejlesztési pólus szerepet. A Csíki-medence esetében pedig jó lenne figyelembe venni a hagyományos központokat, Alcsík esetében pl. Csíkszentmártont (a Kászonok miatt is), Felcsík esetében Csíkdánfalvát.
Beszélt a falusi jellemzőkkel rendelkező városokról is. Meglátása szerint ez jó kezdeményezés, mert vannak jelentős falusi részekkel rendelkező városok, akik most nem tudnak hozzáférni vidékfejlesztési támogatásokhoz. Példaként Szentegyházát említette. Viszont a törvénytervezetben megjelenik az is, hogy egyes városok részeit is lehet vidékiesnek nyilvánítani, ha az nem több és nem kevesebb, mint 200 méterre esik a várostól, és itt ismét kérdések merülnek fel. Csobotfalva például egyértelműen falusi jellegű része Csíkszeredának, viszont teljesen egybeépült a várossal, így sajnos, nem jutna vidékfejlesztési forrásokhoz.
Fontos elemét képezik a törvénytervezetnek az önkormányzati társulások, amelyek két félék lehetnek, ágazatiak és integráltak. Ágazati társulásba tömörülhetnek az önkormányzatok egy-egy konkrét feladat mentén, valamint integrált területi társulást hozhatnak létre például egy megyeszékhely, municípium vagy vidékfejlesztési pólus körül. Az integrált területi társulás nyilván nem időszakos, illetve több támogatási forrást lehet vele lehívni, viszont Hargita megyében alig lenne erre törvény által szavatolt lehetőség.
Az RMDSZ-es képviselő a községek egyesülését érintő szabályozások veszélyére is felhívta a figyelmet. A tervezet meghatározza, milyen kritériumoknak kell, hogy megfeleljen egy település ahhoz, hogy község lehessen. Ha 2025. december 31-ig egy község nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, és addig nem egyesült egy másikkal ezek betöltésének céljából, 2026. január 1-től a kormány elindíthatja saját szabályzata alapján az egyesülési procedúrát. Ez alkotmányellenes, ellentmond a helyi autonómia elvének – szögezte le.
Végezetül elmondta: az RMDSZ felkérte a megyei önkormányzatokat, készítsenek árnyékjelentést a törvénytervezetről, amelyet majd továbbvisznek a kormányhoz, hogy végül egy emberközeli, reális törvény születhessen. Amennyiben nem sikerül a kormányt jobb belátásra bírni, jobb ezt a törvénytervezetet visszavonni, mint a parlamentben vitázni róla.
<< Vissza
